Mire használható egy mérőeszköz?
Nyilvánvaló válasz lehetne, hogy valaminek a megmérésére. Hiszen a nevéből is következik. Azonban ez ennyire nem egyszerű. Egy mérőműszer alapjában véve valóban ezt a célt szolgálja, ám a gyakorlatban egyáltalán nem mindegy, hogy mit mivel mérünk. Esetünkben a gépipar területén használatos mérőeszköz lesz az az eszköz, amit körbejárunk. Mi az? Milyen típusai vannak? Hogyan működik?
Az tény, hogy a gépiparban is a méretek ellenőrzése a mérőeszköz feladata. Egy-egy alkatrész, munkadarab legyártásánál fontos, hogy a méretek tökéletesek legyenek. A mérőműszer ellenőrzési tevékenysége annak megállapítására szolgál, hogy az adott alkatrész vagy munkadarab méret és alakhűsége, keménysége, felületi minősége, szilárdsága megfelel-e az előírt feltételeknek. Mit értünk a méretek ellenőrzése alatt? A méretek mérését és összehasonlítását vagy kalibrálását értjük ez alatt. A mérőeszköz használata pedig az ellenőrzés egyik munkaművelete. E művelet során a munkadarab valamely mérendő méretét – hossz, szög, tömeg, súly – valamilyen erre alkalmas fizikai alapmennyiséggel hasonlítjuk össze. Ez a mérési eredmény.
Az összehasonlítás pedig esetünkben a vizsgált tárgy megfelelő alak vagy méretidomszerrel történő összevetése.
A mérési eredmény pedig megmutatja, hogy található-e eltérés a munkadarab és az idomszer között. A méretellenőrző eszköz ezen típusáról az idomszer oldalunkon olvashatnak részletesebben.
A mérőeszköz különböző típusait különböztethetjük meg
Bármilyen mérőeszköz kerüljön is szóba, az egyik állandó közös pont, a pontosság. Az utóbbi évtizedekben tanúi lehettünk a technológiai folyamatok és az automatika egyre gyorsuló fejlődésének. Ez magával hozta, hogy az alkatrészek, az előállított munkadarabok egyre bonyolultabbak lettek. Ebből következően a mérés és az ellenőrzés is egyre nagyobb jelentőséget kapott, vagyis egyre inkább megnőtt a mérőeszköz használatának jelentősége. Több mérőeszköz típus van, hiszen a termelés, a szerelés, a javítás, de akár még egy karbantartás során is elkerülhetetlen ma már a gyártási folyamatok valamennyi fázisának ellenőrzése. Tehát a mérhető és a mérendő mennyiségek sora az előbb említett okokból állandóan növekszik, és a mérési módszereknek is folyamatosan igazodni kell a megváltozott körülményekhez.
Minden mérőeszköz más, hiszen a geometriai méretektől, a súlyon, az elektromos jellemzőkön, a nyomáson keresztül egészen a felületi érdességig és keménységig valamennyi paramétert tudni kell mérni.
Nézzük is meg tehát, hogy a mérőműszer milyen típusokba, milyen elvek szerint csoportosítható.
A kijelzés módja szerint
- analóg
Ezek egy adott mennyiség referenciamennyiségével való összehasonlítást teszik lehetővé. Sok esetben készletben kaphatók. Ez egy olyan mérőműszer típus, ahol az értéket vagy a mérőszámot egy intervallum vagy skála segítségével tudjuk leolvasni.
- digitális
A digitális mérőeszköz esetében a kijelző számjegyekkel a kvantumérték egész számú többszörösét mutatja, a mérendő mennyiséggel arányosan.
A működtető energia szerint pedig lehet
- hideg, amikor a mért jelenségből nyeri a működési energiát,
- vagy aktív, amikor saját energiaforrással rendelkezik.
Végül pontokba szedve nézzük meg, hogy milyen mérőeszköz található a kínálatunkban
- idomszerek – erről bővebben az aloldalunkon,
- mutatós mérőeszközök – hosszúsági vagy szögméret megállapítására,
- tolómérők – külső, belső és mélységméretekhez,
- mikrométerek – a legpontosabb külső, belső és mélységméretek mérésére használhatóak,
- összehasonlítós mutatós mérőműszerek – ezek a műszerek a munkadarabok felületei sík alakjának és párhuzamosságának, valamit a felület letapogatásával és az eltérések kimutatásával végzett ellenőrzésére használhatók. Alkalmasak továbbá például tengelyek, tárcsák körkörösségének, homlokfelületeik ütésének ellenőrzésére, és a munkadarabok méreteinek összehasonlítással végzett ellenőrzésére.
Felsorolásunk a teljesség igénye nélkül készült. Amennyiben bármilyen, a témával kapcsolatos kérdése lenne, vagy tanácsra van szüksége, keresse kollégáinkat.