Milyen is a jó forgácsoló szerszám?
Ahhoz, hogy egy forgácsoló szerszám igazán jó legyen, két alapelvnek kell megfelelnie. Először is képesnek kell lennie a meghatározott anyagrész leválasztására, másodszor pedig az előírt méreteknek és minőségnek megfelelően kell működnie. Emellett a forgácsoló szerszám két fő részből áll: a dolgozó és a csatlakozó részből.
A forgácsoló szerszámok főbb típusai:
– Élek száma szerint: Itt beszélhetünk egyélű, kétélű, vagy akár sokélű szerszámokról.
– Alkalmazási terület szerint: Ezek között találunk esztergakéseket, gyalukéseket, fúrókat, marókat és még sok más szerszámot.
– Dolgozó rész anyaga szerint: Szerszámacél, keményfém, kerámia és gyémánt szerszámokat különböztetünk meg ezen a területen.
– Szerkezeti kivitel szerint: Lehet tömör, hegesztett, váltólapkás vagy betétkéses a kivitel.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő szerszámot?
Bár nincsenek univerzális szabályok a kiválasztáshoz, néhány támpontot érdemes szem előtt tartani. Például azt, hogy milyen felületen és milyen anyagból készült darabon szeretnénk dolgozni. Emellett a gazdaságosság is fontos tényező lehet: olcsóbb, kisebb hatékonyságú vagy drágább, nagyobb termelékenységű szerszám között választhatunk. A kiválasztásban szakértői tanácsok is segíthetnek.
A minőségi forgácsoló szerszám alapanyagai
A forgácsoló szerszámok hatékonysága és élettartama nagyban függ azok gyártásához használt alapanyagoktól. Ezen alapanyagoknak nemcsak keményeknek és ellenállónak kell lenniük, hanem kiváló hőállósággal és kopásállósággal is rendelkezniük kell, mivel a forgácsolás során intenzív fizikai és hőhatások érik őket. Nézzük meg a leggyakrabban használt és a minőséget garantáló alapanyagokat:
– Szerszámacél: Az acélok között is külön kategóriát képviselnek ezek az anyagok. Különféle ötvözetekkel gazdagítják őket, így például vanádiummal, wolframmal vagy krómmal, melyek növelik a szerszámok kopásállóságát és hőellenállását.
– Gyorsacél: Kiemelkedő hőállósággal rendelkező acélfajta, ami lehetővé teszi, hogy a szerszám hosszú ideig ellenálljon a magas hőmérsékletnek anélkül, hogy élezetét vagy formáját veszítené.
– Keményfémek: Főként volfrám-karbidból és kobaltból állnak, és rendkívül kemények. A forgácsolási folyamatok során kifejtett nyomásnak és kopásnak kiválóan ellenállnak.
– Kerámia: Bár törékenyebb, mint a többi alapanyag, a kerámia szerszámok nagy vágási sebességet és kiváló hőállóságot biztosítanak.
– Gyémánt: A legkeményebb természetes anyagként a gyémántot gyakran használják olyan szerszámokban, amelyek extrém kopásállóságot igényelnek, különösen az alumínium, az üveg vagy egyes kompozitok megmunkálásakor.
– Kémiai szerszámanyagok és kompozitok: Ezek a modern anyagok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek különösen alkalmasak speciális alkalmazásokhoz, ahol a hagyományos anyagok nem bizonyulnak elegendően hatékonynak vagy tartósnak.
